Nem is hinnéd el, hogy fehér volt a vászon.
A kép hamis, de az igazság sötétebb
S bár gyolcs volt a vászon, azt én már nem látom.
Én sötét kis szobában szeretek írni,
A csendes naplemente nem az én dalom.
Merengőn tekintek a megszokott helyre,
Néha van alkalom, néha csak fájdalom.