đŸŒłđŸ€

 Lelkem fa, S te kismadĂĄrkĂ©nt 

raktĂĄl bennem fĂ©szket. 

S bår lombjaim az égbe törnek,

lĂĄtom, fĂ©szked szĂ©p lett. 


Arany tavasz, milliĂł rĂŒgy, 

Új Ă©let, szerelem. 

Kedvesem, csak annyit kérek,

hogy maradj velem. 


Azt hittem a mĂșltban sokszor,

hogy szép az életem,

szép volt tån, de most a legszebb,

Hogy te vagy nekem.


A tavasz mĂĄr nyĂĄrba fordul,

A gyĂŒmölcsök Ă©rnek. 

MĂĄs madĂĄrkĂĄk kirepĂŒlnek,

De te maradj kĂ©rlek. 


A világom fejtetƑn áll,

de boldogabb veled. 

Mert fa vagyok, te kismadĂĄr,

S Ă©n Ă©neklek neked! 


DrĂĄga pajkos rossz madĂĄrka,

lombjaimmal Ăłvlak,

tudom, hogy mĂ­g velem maradsz,

mindig lesz egy holnap!



Atomm


2025.05.13